Micah 3

Azok az emberek pedig nagy félelemmel félék az Urat, és áldozattal áldozának az Úrnak, és fogadásokat fogadának. ^a 1

Jónás imája és szabadulása

2Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. ^b 3És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. 4És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. ^c 5Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam! ^d 6És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát! ^e 7Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre. ^f 8A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem! ^g 9Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába. 10A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat; ^h 11De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás. ⁱ 12És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra. ^j